|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Popa, Liviu 2006. szeptember 6.Liviu Popa, Bihar megye rendőrfőkapitánya azt állította, hogy a magyarverők maguk is magyarok voltak. Érmihályfalva közelében két debreceni kerékpározót bántalmaztak helyi lakosok. /Both Abigél: Magyarok voltak a magyarverők. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./2006. szeptember 7.Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester elmondta, hogy a magyarországi kerékpározókra támadó három fiatal közül egyikük magyar. A két román támadó közül az egyik ortodox teológiára jár. Liviu Popa Bihar Bihar megyei rendőrfőkapitány ugyanakkor korábban azt állította, az ügynek már csak azért sem lehet etnikai színezetet tulajdonítani, mert mindhárom elkövető magyar nemzetiségű. Liviu Popa Bihar közölte, egyszerű közúti incidensnek tekintették az ügyet, csupán a fokozott médiaérdeklődés miatt fordultak a nyilvánossághoz. A tettesek ellen egyelőre rongálás miatt indult eljárás. /Balogh Levente: Érsemlyéni verekedés: etnikai incidens vagy garázdaság? = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./2006. szeptember 8.Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője szerint az érsemlyéni verekedés történetéről, egy „országúti kakaskodásból vált fontos politikai témává, kisebbfajta román-magyar Tiszaeszlárrá. Nem kellett hozzá egyéb, mint kedvező széljárás – a szennyezetté vált szlovák politikai környezet -, valamint a témát kereső kárpát-medencei magyar közvélemény, forgatókönyvírói fantáziával fűszerezve.” A cikkíró szerint pozitív szereplője a sztorinak talán csak egy van, és ez a Bihar megyei rendőrparancsnok, aki elárulta a gyanúsítottak nemzetiségét. /Salamon Márton László: Magyar krimi. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Emlékeztető: Liviu Popa Bihar megyei rendőrfőkapitány azt állította, hogy mindhárom elkövető magyar. Valójában csak egyikük magyar.2007. február 14.Az egyik nagyváradi kórház igazgatójának felesége ütötte el autójával a jelenleg súlyos állapotban lévő Zudor János Sziveri-díjas költőt. A nő ellen már bűnvádi eljárás is indult – erősítette meg Liviu Popa Bihar megyei rendőrfőkapitány. A január 25-i balesetről mindeddig vélhetően azért hallgatott eddig a rendőrség, mert „valamelyik helyi nagykutya felesége ütötte el” Zudort. Zudor Jánost még január 25-én érte baleset Nagyváradon, de a család csak a napokban szerzett tudomást az ügyről. A költő jelenleg túl van egy agyműtéten, és állapota válságos. A rohammentő akkor készített jegyzőkönyve szerint elláttak és kórházba vittek egy 52 éves férfi sérültet, aki közlekedési baleset áldozata lett. A kórlapon feltűntették, hogy „elütötte egy autó”, de a kórházi kórlapon már „esés” szerepelt. /Both Abigél: ‘Nagykutya-feleség’ ütötte el Zudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2012. augusztus 24.Magyarverés Nagyváradon – Összefogásra van szükségAz utóbbi időben több magyart is bántalmaztak Nagyváradon, amiért magyarul beszéltek. Az utóbbi eset augusztus elsején történt, akkor két fiatalembert vertek meg, mert magyarul beszéltek. A durva lelki és testi sértést alkalmazó fiatalok a román himnusz eléneklésére kötelezték a két magyar fiatalembert, és arra szólították fel őket, hogy költözzenek Magyarországra. És voltak olyan esetek is, amikor nagyváradi üzletből, vagy a gyógyszertárból utasítottak ki személyeket, mert azok magyarul szólaltak meg. A magyar pártok tiltakoznak az atrocitások ellen, és széleskörű összefogásra szólítanak fel. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke úgy véli, hogy a helyi és országos politikai üzenetek, amelyek a magyarság ellen szóltak, azok táptalajt találtak. Az elnök majd kijelentette: határozottan és összefogva kell fellépni, és egy olyan intézményrendszert kiépíteni, ami megvéd a hasonló atrocitásoktól. Társadalmi összefogást sürget az Erdélyi Magyar Néppárt is. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezési igazgatója egy közös front megszervezéséről, egy megyei jogvédő bizottság létrehozásáról beszélt. Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere nem kívánta kommentálni a történeteket, a nagyváradi lakosok pedig szinte kizárólag a politikum számlájára írják a viszályt, és határozottan elhatárolódnak a nemzetiségi gyűlöletszítástól. Egy nagyváradi hölgy, Valeria Trifa csupán a sajtó számlájára írja az esetet, hogy az eltúlozza ezeket a helyzeteket. A szép magyarsággal beszélő hölgy azt mondja, ő román ugyan, de a magyar templomba jár, mert az közelebb van, az ő családjában románok és magyarok is vannak, de soha nem volt semmi gond. A Bihar Megyei Rendőrség azt ígéri minden feljelentést kivizsgálnak. Liviu Popa rendőrfőkapitány elismerte: a részeg román fiatal valóban ütlegelt magyar fiatalokat, ellene már eljárás is indult, de ő arra kér mindenkit, hogy ne általánosítson, mert a románok és a magyarok többsége nem haragszik egymásra. Elszigetelt esetről van szó, ők minden ilyen esetet kivizsgálnak, a vétkest pedig megbüntetik, Nagyváradon senkinek nincs oka azért félni, mert magyar, vagy magyarul beszél – tette hozzá a főkapitány. Duna Tv Erdély.ma 2015. január 14.Újra lehet kutatni a nagyváradi levéltárban2012-ben épült fel a Nemzeti Levéltár Bihar megyei igazgatóságának épülete, de szinte két évet vett igénybe az iratok áthozatala, a kutatómunka pedig csak néhány napja lehetséges ismét. A költözés júniusban fejeződött be, de – amint Dulgău Bujorel Petru igazgató elmondta – ellenőrizniük kellett az iratok nyilvántartási eszközeit a törvény által előírt procedúrák betartásával, így a kutatómunka csak január 12-e óta lehetséges. Sőt, még mindig csak az iratok egy kis hányadát adják ki kérésre, de az elkövetkezendőkben bővíteni fogják a listát. Egyelőre a legkeresettebb dokumentumok kérhetők ki, azaz az anyakönyvi kivonatok és az egyházi dokumentumok, ezek mellett pedig a Bihar megyei Prefektúra működéséhez kapcsolódók, a sajtókollekciók, továbbá az egykori Román Kommunista Párt archívumához tartozó iratok, de a személyi dossziék nélkül, ezeket ugyanis csak a létrehozataluktól számított 75 év elteltével bocsáthatják a kutatók rendelkezésére. Ingyenes engedély Bárki végezhet kutatómunkát, még csak a román állampolgárság sem feltétel, és 2011 óta az olvasóteremben mindenki korlátlanul használhatja saját digitális fényképezőgépét is, vagy fénymásolatot készíttethet az intézmény fénymásolójával. A fényképek készítéséért napi hét lejt kell fizetni, a fénymásolás pedig dokumentumonként egy lejbe kerül. Ottjártunkkor négyen-öten tanulmányoztak különféle iratokat az olvasóteremben. Mint megtudtuk, az olvasóterem hétköznap fél kilenc és 15.30 között tart nyitva, a kutatáshoz szükséges engedélyt ingyen állítják ki egy helyben kitöltött kérvény alapján. A kért iratokat szintén kérvény alapján adják ki, a kérvények átfutási ideje pedig legfeljebb harminc nap. A városi rendőrség épülete melletti, Traian Blajovici utcai három emeletes, korszerű épület felépítése 14 millió RON-ba került, a pénzt a belügyminisztérium biztosította, de az igazgató kiemelte Liviu Popa megyei rendőrparancsnok közbenjárását is ez ügyben. Intézményként ugyanis a levéltár a belügyminisztérium struktúrájához tartozik, de logisztikailag és pénzügyileg a Megyei Rendőrség fennhatósága alatt vannak. 1961 és 2012 között a levéltár a Nagyváradi Várban működött, az alkalmazottak fűtetlen, vagy alig fűtött helyiségekben, nedves falak között dolgoztak és a kutatómunka is ilyen körülmények között zajlott. A nagy hőmérséklet különbségek és a nedvesség mindemellett az iratokat is rongálta. Iratkilométerek Az iratok átvitele az új épületbe sziszifuszi munka volt, főleg, mivel jobbára csak a levéltár alkalmazottai végezték a munkát, s nem kevesebb, mint kilenc kilométernyi dokumentumot és egy kilométernyi folyóiratot kellett rendezett körülmények között átvinniük. 2014-től viszont támogatást kaptak a nagyváradi ingatlanügynökségtől, valamint a szalárdi Constructorul cégtől. Huszonhárom teremben helyezték el a dokumentumokat, ezek mindegyikében plafonig érő polcokon sorakoznak a dossziék és regiszterek. A teljes iratmennyiségnek jelenleg mintegy 10%-a kérhető ki. Részben azért csak ennyi, mert ahhoz, hogy kiadhassák, előzőleg a dokumentumok egy ellenőrzési folyamaton kell átmenjenek (bekötik és számozzák az iratokat), másrészt a különféle típusú dokumentumok csak egy meghatározott idő elteltével bocsáthatók kutatók rendelkezésére. A törvény előírja, hogy a bírósági archívumok iratait csak keltezésüktől számított 90 év elteltével lehet nyilvánossá tenni, a személyekhez kapcsolódó iratok pedig csak az illető személy elhalálozását követő negyven év múlva adhatók ki kutatási célokra, kivéve az anyakönyvi dokumentumokat, melyek csak a halált követő száz év leteltével vizsgálhatók. Viszont vannak iratok, amelyek esetében „csak” harminc esztendőnek kell eltelnie keltezésüktől. Sok a munka A kutatómunka ugyan szünetelt a költözés ideje alatt, azonban a közönségszolgálat fennakadás nélkül működött, mondta az igazgató. Az idei évre amúgy fél kilométernyi dokumentumot fognak átnézni és ily módon kutatási célból kikérhetővé tenni. A levéltárnak az igazgatóval együtt jelenleg tizenkét alkalmazottja van, tudtuk meg. A különféle dokumentumok rendezése mellett feladataik közé tartozik a különféle, iratokat előállító és birtokló intézmények ellenőrzése olyan szempontból, hogy a kiállítás, leltározás stb. rendben zajlik-e; szintén ők ellenőrzik a cégek elévült iratait és hagyják jóvá ezek megsemmisítését és ők adják ki a magánszemélyeknek a visszaszolgáltatások alapját képező dokumentumokat is. Neumann Andrea erdon.ro Erdély.ma 2015. július 7.Román–magyar járőrszolgálat a határ menti üdülőkbenIdén is közösen járőröznek a román és magyar rendőrök Bihar, illetve a magyarországi Hajdú-Bihar megye népszerű üdülő- és kirándulóhelyein. Az erre vonatkozó megállapodást hétfőn írta alá Ártándon Gyurosovics József dandártábornok, a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Liviu Popa, a Bihar Megyei rendőr-főkapitányság vezetője. A magyar rendőrség közleménye szerint a többéves múltra visszatekintő együttműködés keretében július 27-étől augusztus 24-ig két román rendőr fog járőrszolgálatot ellátni a román állampolgárok körében nagy népszerűségnek örvendő Hajdú-Bihar megyei üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón. A magyar rendőrök a magyarországiak által is kedvelt Bihar megyei kirándulóhelyeken, Félixfürdőn, Pádison, Sonkolyoson, Réven és idén első alkalommal Aranyosfőn járőröznek. Az együttműködés célja a szakmai tapasztalatok cseréjén túl, hogy a rendőrök segítsék a magyar, valamint a román turisták és a helyi rendőri szervek közötti kapcsolatfelvételt, kommunikációt. Az együttműködési szerződés aláírása alkalmából elhangzott, hogy a 2005-ben bevezetett és immár hagyományossá vált közös járőrszolgálatok mind magyar, mind román oldalon hozzájárultak az üdülő- és kirándulóhelyek közbiztonságának, közrendjének megszilárdításához, a szabálysértések, bűncselekmények megelőzéséhez, valamint a turisták nyugalmának biztosításához. Ennek mintájára immár a román–bolgár, illetve román–moldovai határ mentén is bevezették a közös járőrözéseket. Liviu Popa arra hívta fel a figyelmet, hogy a román–magyar járőrszolgálat bevezetése óta a két térségben jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Hangsúlyozta, az együttműködésnek inkább megelőző szerepe van, meg akarják akadályozni, hogy állampolgáraik bűncselekmények áldozatai legyenek a szomszédos országban. Gyurosovics József rámutatott, a román rendőrök hajdúszoboszlói jelenléte elsősorban a román turisták szempontjából fontos, de az is jelentősen hozzájárult a közbiztonság növeléséhez, hogy a közös járőrszolgálat a nap 24 órájára kiterjed. Székelyhon.ro 2017. július 7.Rise Project: bűnszövetkezetet irányított Liviu Dragnea Teleorman megyébenEgy Teleorman megyei bűnszövetkezet vezetőjeként hatalmas összegű közpénzekhez juttatta cégét éveken keresztül Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke – írja egy állítólagos 2011-es titkosszolgálati dokumentumra hivatkozva a Rise Project. Az oknyomozó portál szerkesztőségére a cikk közlése előtt néhány órával csaptak le az adóhatóság (ANAF) ellenőrei. A Rise Project riporterei a belügyminisztérium titkosszolgálatának (DGPI) tulajdonított dokumentumot ismertettek írásukban. A jelentés szerint „egy Teleorman megyei döntéshozókból álló bűnszövetkezet”, élükön Liviu Dragnea akkori tanácselnökkel, uniós alapokból és kormányzati forrásokból származó összegeket térített el. A pénz az állítólagos titkosszolgálati dokumentum szerint a Teldrum nevű útkarbantartó vállalathoz jutott, amelynek többségi tulajdonosa a szociáldemokrata politikus volt. Liviu Dragnea a kincstárjegyekhez hasonló, úgynevezett bemutatóra szóló részvényeket birtokolt a cégnél, így a neve nem szerepelt a cégbírósági nyilvántartásban. Hivatalosan a vállalkozást a jelenlegi PSD-elnök volt évfolyamtársai, barátai irányították. A Teldrum törvénytelen módon több mint egy évtizedig sorra nyerte az útkarbantartásokra kiírt versenytárgyalásokat a megyében, a munkálatokról szóló szerződések egy része pedig fiktív volt – olvasható a jelentésben. A cég ugyanakkor illegálisan finanszírozta a PSD választási kampányait 2008-2009-ben. A Teleoman megyei rendőrség akkori parancsnoka, Iulian Ciorobescu a Rise Projectnek elmondta, hogy ismeri ezt a titkosszolgálati jelentést. Közlése szerint a DGPI tisztjei által összeállított dokumentumot személyesen továbbította Liviu Popa akkori országos rendőrparancsnoknak. Ezt Popa is megerősítette az oknyomozó portálnak, de arra egyik rendőrségi vezető sem tudott magyarázatot adni, hogy miért nem jutott el a jelentés az ügyészségre. Írásában a RISE Project emlékeztet arra, hogy a PSD júniusban kezdeményezett törvénymódosítása révén a DGPI irányítása kizárólag a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, és a Legfelső Védelmi Tanács többé nem szólhat bele a titkosszolgálat vezetőjének kinevezésébe. Annak ellenére, hogy az oknyomozó portál által ismertetett jelentést magas rangú rendőrségi vezetők is hitelesnek nevezték, a DGPI csütörtök este tagadta, hogy a jelentés a belügyminisztérium titkosszolgálatától származna, és "határozottan elutasította az intézmény bevonását a politikai csatározásokba" – írja az Agerpres. Megjelentek a ANAF ellenőrei a szerkesztőségben A Rise Project már csütörtökön délben beharangozta, hogy egy titkosszolgálati dokumentum birtokában van, amely fontos infomációkat tartalmaz Liviu Dragnea múltjáról. Néhány órával később szerkesztőségükben megjelent az Országos Adóhatóság (ANAF) két ellenőre, akik az oknyomozó portált működtető cég könyvelési irataira voltak kíváncsiak. Egyikük egyébként az ANAF alelnöke és a Teleorman PSD megyei szervezetének volt kincstárnoka, Florin Tunaru volt. Az ANAF elnöke, Bogdan Stan pénteken azt nyilatkozta, hogy az ellenőrzés egy feljelentés alapján történt, és semmi köze a Rise Project portálján megjelenő tartalmakhoz. Az adóhatósági akciótól Liviu Dragnea már csütörtök este elhatárolódott. „Mivel egy idő óta a Rise Project a személyemmel kapcsolatos témákról ír, kijelentem, hogy semmi közöm nincs az ANAF felügyelői megjelenéséhez a Rise Project szerkesztőségében, felháborítanak a történtek, az az érzésem, hogy le akarnak járatni” – olvasható a PSD elnökének közleményében. A sajtószabadság tiszteletben tartását monitorozó ActiveWatch elítélte a Rise Project ellen irányuló „megfélemlítési akciót”. A szervezet állásfoglalása szerint az adóellenőrök megjelenése az oknyomozó portál szerkesztőségében szoros összefüggésbe hozható azzal, hogy a Rise Project az utóbbi időben Liviu Dragnea ügyei kapcsán kezdett oknyomozó munkába. A PNL az ANAF elnökének menesztését kéri A történtek után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a sajtószabadság megsértése miatt az Országos Adóhatóság elnökének azonnali menesztését kérte. Ludovic Orban szerint ANAF visszaélt hatalmával amikor kivizsgálást indított egy tényfeltáró újságíró csoport ellen. „Ez a magatartás megengedhetetlen egy olyan országban, amely tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat. Semmiképpen sem tekinthetjük véletlennek, hogy néhány órával azután, hogy a Rise Project újságírói leleplező adatokat tettek közzé Liviu Dragneáról, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéről, az ANAF ellenőrei lerohanták a szerkesztőséget” – olvasható a közleményében. Orban szerint, ha nem lépnek fel az ilyen akció ellen, az azt jelenti, hogy eltűrik az alkotmány által szavatolt szabadságjogok súlyos megsértését. A politikus ugyanakkor kérte az ellenőrzést elrendelő tisztségviselők menesztését is. Tăriceanu szerint nem hiteles a jelentés A PSD koalíciós partnere, az ALDE vezetője, Călin Popescu-Tăriceanu azt nyilatkozta csütörtök este, hogy a Rise Project által közzétett dokumentumnak szerint semmilyen valóságalapja sincs. „Semmi sem bizonyítja, hogy a Rise Project által közzétett úgynevezett dokumentum valóban egy titkosszolgálattól származik. Ez az úgynevezett dokumentum mindenféle kapcsolatokat sejtet, aminek semmilyen valóságalapja nincs. (...) 2005-be nem is ismertem Liviu Dragneát, én az akkori politikai többséghez tartoztam, Dragnea ellenzékben volt" - mondta el a Digi24 televízióban Călin Popescu-Tăriceanu, aki a 2004-2008-as időszakban Románia miniszterelnöke volt. Megszólalt a legfőbb ügyész és a DNA is Augustin Lazăr legfőbb ügyész pénteken újságírói kérdésre kijelentette: ha a Rise Project által ismertetett dokumentum hiteles, akkor a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hatáskörébe tartozik a bűnvádi vizsgálat lefolytatása. „Hacsak nem dolgozik máris a DNA ezen az ügyön” – tette hozzá. Néhány órával később a korrupcióellenes ügyészség megerősítette: a Rise Project által ismertett esetek egy részét már idén február óta vizsgálja a DNA. Egyelőre csak úgynevezett in rem eljárás zajlik, ami azt jelenti, hogy a korrupciós bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgálják. maszol.ro lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
